Térkép - Alvar (Alwar)

Alvar (Alwar)
Alvar (hindiül: अलवर, angolul: Alwar) város India északi részén, Rádzsasztán államban. Delhitől közúton kb. 160 km-re DNy-ra fekszik. Lakossága 315 ezer fő volt 2011-ben.

Mezőgazdasági, kulturális központ.

A 18. században alapított Alvar ma csak egy vidéki poros város. Látnivalói közül a legjelentősebb az 1793-ban épült városi palota. A palota mögött Bakhtavar Szingh (ur. 1790-1815) síremléke van, a Múszi Maháráni cshatrí. A város fölött egy meredek hegyen áll a zömök Bala Kilá erőd. Gyönyörű innen a kilátás.

A közelben fekszik a Szariszká Nemzeti Park (Sariska Tiger Reserve), amely korábban az Alvar hercegi állam magán vadászterülete volt. Tigrispopulációja 20-30 példány között mozog. Az itt látható Szariszká Palota, Alvar uralkodóinak vadászlakjaként épült a 19. század végén. Ma szálloda.

A várostól 70 km-re ÉNy-ra található - a Delhi-Dzsaipur közötti 8-as főút mellett - Neemrana lenyűgöző erődpalotája.

 
Térkép - Alvar (Alwar)
Térkép
Google LLC - Térkép - Alvar
Google LLC
Google Föld - Térkép - Alvar
Google Föld
Nokia (vállalat) - Térkép - Alvar
Nokia (vállalat)
OpenStreetMap - Térkép - Alvar
OpenStreetMap
Térkép - Alvar - Esri.WorldImagery
Esri.WorldImagery
Térkép - Alvar - Esri.WorldStreetMap
Esri.WorldStreetMap
Térkép - Alvar - OpenStreetMap.Mapnik
OpenStreetMap.Mapnik
Térkép - Alvar - OpenStreetMap.HOT
OpenStreetMap.HOT
Térkép - Alvar - OpenTopoMap
OpenTopoMap
Térkép - Alvar - CartoDB.Positron
CartoDB.Positron
Térkép - Alvar - CartoDB.Voyager
CartoDB.Voyager
Térkép - Alvar - OpenMapSurfer.Roads
OpenMapSurfer.Roads
Térkép - Alvar - Esri.WorldTopoMap
Esri.WorldTopoMap
Térkép - Alvar - Stamen.TonerLite
Stamen.TonerLite
Ország - India
India zászlaja
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és második legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi. A 28 államot és 7 szövetségi területet magába foglaló ország partjait délen az Indiai-óceán, nyugaton az Arab-tenger, keleten a Bengáli-öböl mossa. Tengerpartjának hossza összesen 7517 kilométer. Nyugaton Pakisztán, északkeleten Kína, Nepál és Bhután, keleten Banglades és Mianmar (Burma) határolja. Az ország tengeren szomszédos Srí Lankával, a Maldív-szigetekkel és Indonéziával is.

A gyakran szubkontinensként emlegetett Indiát hosszú történelme méltán tette a sokszínű kulturális értékek országává. A kezdeti Indus-völgyi civilizáció, majd a fontos kereskedelmi útvonalak és az ókorban megalakult ősi indiai birodalmak fontos szerepet játszottak a szubkontinens tudományos, kulturális és kereskedelmi felemelkedésében. Két nagy világvallás, a hinduizmus és a buddhizmus, valamint két másik szintén nagy vallás, a dzsainizmus és a szikhizmus ered a történelmi India területéről, de az ország kulturális fejlődését alapvetően befolyásolta az első évezredben megjelent zoroasztrizmus, a zsidó vallás és az iszlám is. A hatalmas középkori birodalmak felemelkedésének és bukásának korát a Brit Kelet-indiai Társaság megjelenése zárta le a 18. században, és a következő évszázadban az Egyesült Királyság gyarmatosította az egész szubkontinenst. Az indiai függetlenségi mozgalommal 1947-ben vált önálló országgá; a modern India kialakulása a Mahátma Gandhi nevével fémjelzett mozgalommal kezdődött. Az ország kormányzó pártja jelenleg a konzervatív, nacionalista Bháratíja Dzsanatá Párt, a miniszterelnök Narendra Modi.
Valuta / Nyelv  
ISO Valuta Szimbólum Értékes jegyek
INR Indiai rúpia (Indian rupee) ₹ 2
ISO Nyelv
EN Angol nyelv (English language)
AS Asszámi nyelv (Assamese language)
BN Bengáli nyelv (Bengali language)
GU Gudzsaráti nyelv (Gujarati language)
HI Hindi nyelv (Hindi)
KN Kannada nyelv (Kannada language)
ML Malajálam nyelv (Malayalam language)
MR Maráthi nyelv (Marathi language)
OR Orija nyelv (Oriya language)
PA Pandzsábi nyelv (Panjabi language)
TA Tamil nyelv (Tamil language)
TE Telugu nyelv (Telugu language)
UR Urdu nyelv (Urdu)
Neighbourhood - Ország  
  •  Banglades 
  •  Bhután 
  •  Kína 
  •  Mianmar 
  •  Nepál 
  •  Pakisztán